A Journal of World Buddhist Cultures (JWBC) egy lektorált folyóirat, amelynek célja a buddhizmussal kapcsolatos széles körű ismeretek fejlesztése és terjesztése. Emellett igyekszik ösztönözni a nemzetközi eszmecserét, amely a buddhista tanulmányokkal való aktív foglalkozással keres megoldást a kiszámíthatatlan és bizonytalan modern világban élő emberek különböző problémáira. A JWBC a buddhista tanulmányokat tágan határozza meg, beleértve a buddhizmushoz bármilyen módon kapcsolódó filozófiát, irodalmat, történelmet, politikát, közgazdaságtant, antropológiát, szociológiát, kriminológiát és területi tanulmányokat is.

A 8. szám tartalmából:
Bodh Gaya szent helyének hitelessége és hagyománya: A Bodhi-fára, a Mahabodhi-templomra és Buddhapādára összpontosítva
Írta: Yasuko Fukuyama
A tizenkilencedik század végén Cunningham ásatásokat végzett Bodh Gaya-ban, Śakyamuni megvilágosodásának helyszínén. A leletek a jelenlegi templomkomplexummal együtt azt mutatják, hogy Bodh Gaya folyamatos bővítésen és helyreállításon ment keresztül Aśoka király uralkodása óta, az i. e. harmadik században. Ezért a Bodh Gaya-i Mahabodhi-templom ma már alig hasonlít eredeti formájára. Mindazonáltal, ezen átalakítások ellenére Bodh Gaya több mint két évezreden át szent hely maradt a buddhisták számára.
Ez a tanulmány Bodh Gayára, a szent zarándokhelyre összpontosít egy olyan időszakban, amikor a buddhizmus hanyatlásnak indult Indiában. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a Bodh Gaya-i hely hitelességét és hagyományát a jelentős bővítési és helyreállítási erőfeszítések ellenére. Három kulcsfontosságú műtárgyat elemezünk a kérdéssel kapcsolatban: a Bodhi-fát, a Mahabodhi-templomot és a Buddapādát. Emellett a tanulmány feltárja Bodh Gaya és a szomszédos országokban, különösen Srí Lankán és Mianmarban (Bagan) található más kiemelkedő buddhista központok közötti kapcsolatokat. Az elemzésből kiderül, hogy a szobrászati ábrázolásokon látható számos regionális jellegzetességre hatással volt a külföldi buddhista mecénások pártfogása. Ezek a pártfogók döntő szerepet játszottak Bodh Gaya fenntartásában. Ennek következtében Bodh Gaya nemcsak szent helyként vált ismertté a szomszédos országokból érkező zarándokok körében, hanem a buddhizmus hitelességének és hagyományának megerősítése szempontjából is nagy jelentőséggel bírt.
Bölcsesség és etika: buddhista keretrendszer az ökológiai természetvédelemhez
Írta: Athira VYSAKHAM
Ez a cikk a buddhista filozófia lehetőségeit vizsgálja a kortárs ökológiai kihívások, különösen az éghajlatváltozás kezelésében. Megvizsgálja az egymástól függő keletkezés fogalmát, a buddhizmus egyik alapelvét, amely minden jelenség összefüggő természetét hangsúlyozza. A szenvedés alapvető okait és a buddhista etikának a környezettudatosságot elősegítő potenciálját vizsgálva a tanulmány amellett érvel, hogy a buddhista bölcsesség, különösen ahogyan azt az elkötelezett buddhizmus kifejezi, értékes keretet kínál az ökológiai természetvédelmi erőfeszítésekhez.
A tanulmány elmélyül a belső és a külső ökológia közötti összefüggésekben, és azt sugallja, hogy az önmarcangoló tudatlanság és az azt követő szenvedések által vezérelt emberi cselekedetek hozzájárulnak a környezet pusztulásához. Olyan buddhista etikai gyakorlatokat vizsgál, mint a négy mérhetetlen, a türelem és a nagylelkűség, amelyek együttérzőbb és fenntarthatóbb gondolkodásmódot alakíthatnak ki. Az indiai Szikkimben található Khangchendzonga Nemzeti Park esettanulmánya bemutatja az elkötelezett buddhizmus gyakorlati alkalmazását a természetvédelmi erőfeszítésekben. A park kulturális és természeti örökségének egyedülálló keveréke tükrözi a helyi közösségekre gyakorolt mélyen gyökerező buddhista hatást.
A tanulmány a buddhista intézmények és kezdeményezések szerepét tárgyalja a fenntartható gyakorlatok előmozdításában és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésében. Miközben elismeri a buddhista bölcsesség nagyszabású megvalósításának határait és kihívásait, a dokumentum stratégiákat javasol a buddhista elvek szélesebb körű természetvédelmi erőfeszítésekbe való integrálására. Ezek közé tartozik a vallásközi párbeszéd, a politikai szerepvállalás, a közösségi alapú kezdeményezések és a fenntartható gyakorlatok integrálása a kolostori környezetbe. Az ember és a természet közötti mélyebb kapcsolat megszilárdításával a buddhista elvek értékes perspektívát kínálnak korunk sürgető ökológiai válságainak kezeléséhez.
Könyvismertető: Jørn Borup, Decolonising the Study of Religion: Who Owns Buddhism?
Írta: Nobuya DAKE
Jørn Borup A vallástudomány dekolonizációja: Kié a buddhizmus? című provokatív és időszerű monográfia, amely a dekolonizáció és az identitáspolitika összetett metszéspontját vizsgálja a vallástudományban. Ez a mű kritikai vizsgálatot kínál a dekolonialista fordulatról a tudományos életben, különös tekintettel annak a vallás és a buddhizmus tanulmányozására gyakorolt hatásaira.






















