A Journal of World Buddhist Cultures (JWBC) egy lektorált folyóirat, amelynek célja a buddhizmussal kapcsolatos széles körű ismeretek fejlesztése és terjesztése. Emellett igyekszik ösztönözni a nemzetközi eszmecserét, amely a buddhista tanulmányokkal való aktív foglalkozással keres megoldást a kiszámíthatatlan és bizonytalan modern világban élő emberek különböző problémáira. A JWBC a buddhista tanulmányokat tágan határozza meg, beleértve a buddhizmushoz bármilyen módon kapcsolódó filozófiát, irodalmat, történelmet, politikát, közgazdaságtant, antropológiát, szociológiát, kriminológiát és területi tanulmányokat is.

A 8. szám tartalmából:

Bodh Gaya szent helyének hitelessége és hagyománya: A Bodhi-fára, a Mahabodhi-templomra és Buddhapādára összpontosítva

Írta: Yasuko Fukuyama

A tizenkilencedik század végén Cunningham ásatásokat végzett Bodh Gaya-ban, Śakyamuni megvilágosodásának helyszínén. A leletek a jelenlegi templomkomplexummal együtt azt mutatják, hogy Bodh Gaya folyamatos bővítésen és helyreállításon ment keresztül Aśoka király uralkodása óta, az i. e. harmadik században. Ezért a Bodh Gaya-i Mahabodhi-templom ma már alig hasonlít eredeti formájára. Mindazonáltal, ezen átalakítások ellenére Bodh Gaya több mint két évezreden át szent hely maradt a buddhisták számára.

Ez a tanulmány Bodh Gayára, a szent zarándokhelyre összpontosít egy olyan időszakban, amikor a buddhizmus hanyatlásnak indult Indiában. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a Bodh Gaya-i hely hitelességét és hagyományát a jelentős bővítési és helyreállítási erőfeszítések ellenére. Három kulcsfontosságú műtárgyat elemezünk a kérdéssel kapcsolatban: a Bodhi-fát, a Mahabodhi-templomot és a Buddapādát. Emellett a tanulmány feltárja Bodh Gaya és a szomszédos országokban, különösen Srí Lankán és Mianmarban (Bagan) található más kiemelkedő buddhista központok közötti kapcsolatokat. Az elemzésből kiderül, hogy a szobrászati ábrázolásokon látható számos regionális jellegzetességre hatással volt a külföldi buddhista mecénások pártfogása. Ezek a pártfogók döntő szerepet játszottak Bodh Gaya fenntartásában. Ennek következtében Bodh Gaya nemcsak szent helyként vált ismertté a szomszédos országokból érkező zarándokok körében, hanem a buddhizmus hitelességének és hagyományának megerősítése szempontjából is nagy jelentőséggel bírt.

Bölcsesség és etika: buddhista keretrendszer az ökológiai természetvédelemhez

Írta: Athira VYSAKHAM

Ez a cikk a buddhista filozófia lehetőségeit vizsgálja a kortárs ökológiai kihívások, különösen az éghajlatváltozás kezelésében. Megvizsgálja az egymástól függő keletkezés fogalmát, a buddhizmus egyik alapelvét, amely minden jelenség összefüggő természetét hangsúlyozza. A szenvedés alapvető okait és a buddhista etikának a környezettudatosságot elősegítő potenciálját vizsgálva a tanulmány amellett érvel, hogy a buddhista bölcsesség, különösen ahogyan azt az elkötelezett buddhizmus kifejezi, értékes keretet kínál az ökológiai természetvédelmi erőfeszítésekhez.

A tanulmány elmélyül a belső és a külső ökológia közötti összefüggésekben, és azt sugallja, hogy az önmarcangoló tudatlanság és az azt követő szenvedések által vezérelt emberi cselekedetek hozzájárulnak a környezet pusztulásához. Olyan buddhista etikai gyakorlatokat vizsgál, mint a négy mérhetetlen, a türelem és a nagylelkűség, amelyek együttérzőbb és fenntarthatóbb gondolkodásmódot alakíthatnak ki. Az indiai Szikkimben található Khangchendzonga Nemzeti Park esettanulmánya bemutatja az elkötelezett buddhizmus gyakorlati alkalmazását a természetvédelmi erőfeszítésekben. A park kulturális és természeti örökségének egyedülálló keveréke tükrözi a helyi közösségekre gyakorolt mélyen gyökerező buddhista hatást.

A tanulmány a buddhista intézmények és kezdeményezések szerepét tárgyalja a fenntartható gyakorlatok előmozdításában és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésében. Miközben elismeri a buddhista bölcsesség nagyszabású megvalósításának határait és kihívásait, a dokumentum stratégiákat javasol a buddhista elvek szélesebb körű természetvédelmi erőfeszítésekbe való integrálására. Ezek közé tartozik a vallásközi párbeszéd, a politikai szerepvállalás, a közösségi alapú kezdeményezések és a fenntartható gyakorlatok integrálása a kolostori környezetbe. Az ember és a természet közötti mélyebb kapcsolat megszilárdításával a buddhista elvek értékes perspektívát kínálnak korunk sürgető ökológiai válságainak kezeléséhez.

Könyvismertető: Jørn Borup, Decolonising the Study of Religion: Who Owns Buddhism?

Írta: Nobuya DAKE

Jørn Borup A vallástudomány dekolonizációja: Kié a buddhizmus? című provokatív és időszerű monográfia, amely a dekolonizáció és az identitáspolitika összetett metszéspontját vizsgálja a vallástudományban. Ez a mű kritikai vizsgálatot kínál a dekolonialista fordulatról a tudományos életben, különös tekintettel annak a vallás és a buddhizmus tanulmányozására gyakorolt hatásaira.

Önkéntesek a JTS Korea buddhista humanitárius segélyszervezetből, amelyet a nagyra becsült koreai dharma mester és buddhista aktivista, Tiszteletreméltó Pomnyun Sunim (법륜스님) alapított, május 12-18. között harmadik humanitárius missziójukat hajtották végre a mianmari menekültek támogatására a thai-mianmari határ mentén.

Írta: Craig C Lewis

Forrás: Buddhistdoor Global

Ez a harmadik misszió a JTS tevékenységét kiterjesztette a nyugati határ menti Mae Sot városon túlra, amely az első és a második segélyakció középpontjában állt, az északi Chiang Mai és Chiang Dao településekre. A JTS csapata 20 helyszínen több mint 1000 kedvezményezettnek szállított alapvető ellátmányt és együttérző szolidaritást - olyan közösségeknek, akiknek lakóhelyüket a mianmari válság miatt kellett elhagyniuk.

Tiszteletreméltó Pomnyun Sunim 1993-ban alapította meg a Join Together Society (JTS) humanitárius segélyszervezetet az elkötelezett buddhizmus együttérzésének kifejezéseként, amely azon az elven alapul, hogy mások segítése a legjobb módja annak, hogy az ember saját életét gazdagítsa. A szöuli székhelyű JTS Dél-Koreában, Németországban és az Egyesült Államokban működtet programirodákat, valamint Indiában és a Fülöp-szigeteken területi irodákat. A segélyszervezet az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) különleges tanácsadói státuszát is elnyerte.

Fotók: JTS Korea

Mianmar politikai és humanitárius válságba került, mióta az ország katonasága 2021. február 1-jén szükségállapotot hirdetett. A junta őrizetbe vette Win Myint elnököt, Aung Szan Szú Kji államtanácsost és a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt más tagjait, néhány órával azelőtt, hogy az ország új parlamentjének össze kellett volna ülnie a 2020 novemberében tartott általános választásokat követően, amelyeken az NLD jelentős választási győzelmet aratott.

A puccs óta a katonai vezetésű Államigazgatási Tanács a katonai elnyomással szembeszegülő, a közvélemény ellen irányuló ellenvélemények és utcai tüntetések elleni erőszakos fellépéssel igyekszik megszilárdítani hatalmát. Még az ország nagyra becsült buddhista szerzetesi szanghái is a hadsereg célkeresztjébe kerültek.

A mianmari humanitárius válság bizonytalan jellegét súlyosbította a március 28-án Mianmarban bekövetkezett 7,7-es erősségű pusztító földrengés. Thaiföld határ menti régiói a mianmari katonai elnyomás elől menekülő közösségek fő tranzit- és menedékhelyeivé váltak.

A dél-koreai JTS önkéntesei, akik Bangkokban és Manilában állomásoznak, komor képet festettek a mianmari üldöztetés elől menekülők előtt álló kihívásokról.

"Idén a határ menti területeken feszültebb volt a légkör, mint tavaly, ezért változtattunk a támogatásunk megközelítésén. Ahelyett, hogy közvetlenül magunkkal vittük volna a segélyszállítmányokat, előre küldtük őket az iskolákba és központokba, és miután megérkeztek, közvetlenül a helyszínen osztottuk szét őket" - jegyezte meg a JTS egyik önkéntese.

"Mivel ez az időszak egybeesett az iskolai szünettel, nem sok diákkal találkozhattunk, ami sajnálatos volt. Viszont azzal a néhány gyerekkel, akikkel mégis sikerült, értelmesen és mélyebben tudtunk foglalkozni.”

A JTS-t fizetetlen önkéntesek működtetik, a fejlődő országok hátrányos helyzetű közösségeinek reményt, erőt és önállóságot adva biztosítják, hogy minden adomány a szervezet által támogatott marginalizált közösségek javát szolgálja. A JTS humanitárius katasztrófáktól sújtott országokban végez segélyezési munkát, azzal a céllal, hogy „az ázsiai emberek erőfeszítései révén megoldja a szegénység és a fájdalom problémáit Ázsiában”, és már megvalósított humanitárius projekteket Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Észak-Koreában, a Fülöp-szigeteken és Srí Lankán.

Mae Sot-ban a JTS az élelmiszerekre vonatkozó kérések nyomán, amelyek szerint az élelmiszerekre sürgősebben van szükség, mint az iskolai felszerelésekre, élelmiszercsomagokat hozott. Chiang Mai régiójába az önkéntesek iskolaszereket és élelmiszereket is tudtak szállítani.

„Az általunk először támogatott menedékházban találkoztunk egy katonával, aki akna miatt vesztette el a lábát, egy tanárral, aki kormányellenes tevékenysége miatt letartóztatási listán volt, és diákokkal, akik tanulási lehetőséget kerestek, mivel Mianmarban összeomlott az állami oktatás” - mesélte a JTS egyik önkéntese. „A menekültek iskolája, amelyet már korábbi alkalmakkor is meglátogattunk, még mindig rossz állapotban volt, de megnyugtató volt látni, hogy fokozatosan tisztábbá és jobban szervezetté válik.”

A Chiang Dao városában lévő Kung Jaw Shan menekülttáborban az előre küldött rizs és más élelmiszer-áruk rendezetten voltak elhelyezve, és a lakosok szívélyesen fogadták a JTS önkénteseit. A lakosok sorban álltak, hogy átvegyék a segélycsomagokat: először az idősek, majd a nők, aztán a férfiak, a fiatalok pedig segítettek az időseknek, akik nem tudták maguk cipelni a nehéz terheket.

„A lakók viselkedése és a nagymama, aki az ellátmány átvétele után ragyogó mosollyal köszönte meg, mind azt mutatta, hogy ez egy olyan közösség, amely természetesen fenntartja a jó társadalmi rendet, és jól gondoskodik az idősekről és a kiszolgáltatottakról” - tette hozzá a JTS egyik önkéntese.

"Miután befejeztük az osztást, beszélgettünk a tábor vezetőjével. Mély benyomást tett ránk az a történet, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor a katonai kormány politikai elnyomása a kisebbségi shan nép ellen fokozódott, hogyan vezetett át mintegy 600 embert a határon, hogyan hozott létre egy települést, és hogyan építette fel a jelenlegi stabil menekülttábort egyetlen ember vezetésével és lendületével. Újra elgondolkodtatott, hogy a helyes gondolkodásban, hitben és elkötelezettségben gyökerező vezetés mekkora változást képes előidézni."

A JTS önkénteseinek útitervében szerepelt egy olyan árvaház is, amelyet a menekülttábor működtet olyan gyermekek számára, akiknek a szülei meghaltak, bebörtönözték őket, vagy olyan esetekben, amikor csak a gyermekeket küldték át a határon. A Wat Fah Wiang Innben, egy templomi iskolában fiatal kezdő szerzetesekkel töltöttek időt. A Ban Lak Taeng iskolában pedig hagyományos játékokat játszottak a gyerekekkel.

A mianmari politikai válság folytatódásával és a kitelepítések fokozódásával - különösen a kisebbségi közösségek körében - egyre nagyobb szükség van a tartós, alulról jövő támogatásra. A JTS folyamatos erőfeszítései világos példája a thai-mianmari határ mentén működő elkötelezett buddhizmusnak, ahol nemcsak tanúságot szereznek a szenvedésről, hanem gondoskodással és elkötelezettséggel reagálnak is. Munkájuk emlékeztet arra, hogy az érdemi változás a hétköznapi emberek megjelenésével kezdődik, akik bármilyen rendelkezésre álló eszközzel rendkívüli együttérzést tanúsítanak.

Tiszteletreméltó Pomnyun Sunim, a Jungto Társaság vezető dharma tanítója, széles körben elismert író és társadalmi aktivista. Számos szervezetet, kezdeményezést és projektet alapított szerte a világon. 2020 októberében a japán Niwano Béke Alapítvány a 37. Niwano Békedíjat adományozta Tiszteletreméltó Pomnyun Sunimnak, a tisztelt szerzetes nemzetközi humanitárius munkájának, környezetvédelmi és társadalmi aktivizmusának, valamint a különböző vallású és kultúrájú közösségek közötti bizalom és jóakarat kiépítésére tett fáradhatatlan erőfeszítéseinek elismeréseként, a világbéke céljának elérése érdekében.

A magazin elérhető ITT!

A tartalomból:

Az bölcsesség felszabadító fénye
Az éberség gyakorlásán keresztül a bölcsesség fénye ébredhet benned, hogy megismerd önmagad és a világod valódi természetét - Rick Hanson idegtudós és mindfulness-tanár kifejti, hogy hat különböző módon szabadulhat fel az embert azáltal, hogy tisztán látja a valóságot.

Tehetünk ellene valamit
Amikor tehetetlennek érezzük magunkat a politikával szemben, az megakadályoz minket abban, hogy olyan pozitív változásokat hozzunk létre, amelyekre képesek lennénk. Kaira Jewel Lingo arról, hogyan tegyünk helyes lépéseket - most azonnal.

Hogyan gyakoroljuk a tonglent
A tonglen egy átalakító buddhista meditáció, amely felébreszti az együttérzést. Susan Kaiser Greenland lépésről-lépésre útmutatást nyújt. Ráadásul az olvasók megosztják tapasztalataikat arról, hogyan nyitotta meg a tonglen a szívüket.

Átvészelni a gyászt
Miriam Tarcov fia tizennyolc éves korában halt meg. Most egy útitervet kínál nekünk a szeretett személy elvesztése okozta fájdalommal való navigáláshoz és - végeredményben - az örömhöz való kapcsolódáshoz.

Anura Kumara Dissanayake elnök hangsúlyozta, hogy a Srí Lanka-i társadalomban a buddhizmus bevezetésével végbement átalakulás egy fegyelmezett és kulturálisan kifinomult nemzet alapjait fektette le.

Az elnök ezeket a nézeteket a mai (június 10.) a szent Mihintale templom területén megrendezett Nemzeti Poson Fesztiválon való részvétel során fejtette ki, amelyet a "Legyen a világ megvilágosodott Buddha tanításai által" témakörben szerveztek.

Forrás: Daily News

Kiemelve, hogy Mahinda Thero arahant érkezése civilizációs fordulópontot jelentett, Dissanayake elnök kérdésként vetette fel, hogyan lehetne értelmesen megünnepelni a Poson Fesztivált anélkül, hogy megemlékeznénk Mihintale-ról és annak mély jelentőségéről. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Mihintale-hez kapcsolódó szellemi és kulturális örökséget meg kell őrizni és tovább kell adni a jövő nemzedékeinek, és ezt a felelősséget az állam nem hagyhatja figyelmen kívül.

Az elnök kifejtette, hogy csak a spirituálisan és kulturálisan tájékozott, a földhöz és örökségükhöz kötődő polgárok tudnak igazán megfelelni ennek a felelősségnek, nem pedig a valóságtól elszakadt emberek. Elmondta, hogy a kormány már elindított egy programot Anuradhapura ősi városának helyreállítására és újjáépítésére oly módon, hogy az visszaadja régi dicsőségét.

Az elnök kijelentette, hogy Anubudu Mihindu Thero Srí Lankára érkezésével megteremtődött az alapja annak, hogy az ország a théraváda buddhista filozófia és hagyományok központjává váljon. Ez a figyelemre méltó esemény, amely a társadalmi átalakulás mellett spirituális megvilágosodást is elindított, túlmutatott a puszta vallási jelentőségen, és lehetővé tette a fejlettebb keretek kialakítását a nemzet minden területén, beleértve a kulturális, társadalmi és politikai szférát is.

Anura Kumara Dissanayake elnök hangsúlyozta, hogy a legfőbb felelősség az, hogy Srí Lanka talaján újra megteremtsük ezt a társadalmat, és egy modern, kulturált államot építsünk az ország számára, amely új etikai, társadalmi és környezeti elveket fogad el, és hogy ezt a feladatot rendületlenül teljesíteni kell.

Az elnök kijelentette, hogy a kormány vállalja Anuradhapura, Srí Lanka első városának, első víztározójának, első sebészeti műtőjének és a nagy öntözőcsatornáknak, mint például a Yodha Ela, a felújítását oly módon, hogy az ősi örökséget helyreállítsa.

Az elnök továbbá megjegyezte, hogy India miniszterelnöke már kifejezte hajlandóságát, hogy segítséget nyújtson az újjáépítési kezdeményezéshez.

Anura Kumara Dissanayake elnök, további véleményét fejezte ki ebből az alkalomból:
"Minden nemzetnek erős alapokra van szüksége ahhoz, hogy felemelkedjen. A Srí Lanka-i nép számára ezt az erős alapot Buddha filozófiája biztosította. Egy olyan társadalomban, ahol nincs oktatás, nem várhatunk erős polgárokat. Több mint kétezer évvel ezelőtt a buddhizmus volt az, amely átalakító változást hozott az oktatásban ebben az országban. Azzal, hogy a buddhizmus a templomokat a tanulás központjaivá, „Pirivenákká” alakította át, létfontosságú szerepet játszott abban, hogy az emberek ne csak szellemi útmutatást, hanem tudást is kapjanak. Kikövezte az utat egy jól fegyelmezett és kulturált társadalmi struktúra számára. Ezért a hatalmas hozzájárulásért a nagy szerzetesi vezetők, akik ezt az országot 2500 éves történelme során végig szolgálták, megérdemlik a nemzet legnagyobb tiszteletét és háláját.

Mára azonban ez a társadalmi struktúra összeomlott. A rendőrség egyes tagjai eljutottak arra a pontra, hogy a bűnözőket védik. A Bevándorlási és Emigrációs Hivatal egyes tisztviselői illegálisan állítanak ki úti okmányokat. Alvilági személyek kaptak útlevelet. A Büntetés-végrehajtási Minisztérium egyes tisztviselői törvénytelenül engedtek szabadon rabokat. Még a Közlekedési Minisztériumban is vannak olyan tisztviselők, akik illegális tevékenységet folytatnak. Az állampolgárok nem néznek bizalommal vagy nyugalommal ezekre az intézményekre. Ezért egy jól fegyelmezett polgári programot kell létrehozni, amely elősegíti az emberek polgári felelősségtudatát. A buddhista filozófia alapvető útmutatást nyújthat ebben a tekintetben.

Fegyelmezett nemzetként elkötelezettek vagyunk ezen állami intézmények integritásának helyreállítása mellett. Nem fogunk lemondani erről a feladatról, de a sikerhez szükségünk van a közvélemény együttműködésére. Véget kell vetnünk a hanyatlás korszakának, és a nemzetet egy győzedelmes, spirituálisan és anyagilag virágzó életmód felé kell vezetnünk. Az embereknek össze kell fogniuk, hogy ennek a létfontosságú felelősségnek eleget tegyenek."

Az elmúlt két évben az Nemzeti Poson Fesztivált nem lehetett állami védnökséggel megrendezni. A Mihintale Rajamaha Viharaya vezetője, Legtiszteletreméltóbb Dr. Walawahengunawawe Dhammarathana Thero azonban háláját fejezte ki a határozott döntésért, hogy a Nemzeti Poson Fesztivált ismét Mihintale-ban tartják, és az ünnepségen őszinte köszönetét fejezte ki az elnöknek.

A hivatalos köszöntőt és a célkitűzés kifejtését Mihintale Viharadikarija, Tiszteletreméltó Surukkulame Indrarathana Thero tartotta.

Az eseményen jelen volt többek között a Mihintale Rajamaha Viharaya főhivatalnoka, Tiszteletreméltó dr. Walawahengunawawe Dhammarathana Thero, a Buddhasasana, vallási és kulturális ügyek minisztere, Hiniduma Sunil Senevi, Wasantha Samarasinghe miniszter, Gamagedara Dissanayake vallási és kulturális miniszterhelyettes, Susil Ranasinghe miniszterhelyettes, Sena Nanayakkara, Thilina Tharuka Samarakoon, Bhagya Sri Herath és Ranjith Wimalasuriya Anuradhapura kerületi titkár, valamint számos résztvevő.

A buddhista népesség az egyetlen olyan csoport ebben a jelentésben, amelynek a száma 2010 és 2020 között világszerte csökkent. Ennek oka egyrészt a kelet-ázsiai buddhisták vallási eltávolodása, másrészt a buddhisták viszonylag alacsony születési aránya, akik általában olyan országokban élnek, ahol a lakosság idősebb. A világ buddhistáinak többsége (98%) az ázsiai-csendes-óceáni térségben él, a buddhizmus szülőföldjén. Ázsián kívül csak Észak-Amerikában és Európában él több mint 1 millió buddhista.

Összeállították: Conrad Hackett, Marcin Stonawski, Yunping Tong, Stephanie Kramer, Anne Shi és Dalia Fahmy

Forrás: Pew Research Center

Globális változás
A buddhisták száma világszerte 5%-kal csökkent, a 2010-ben mért 343 millióról 2020-ban 324 millióra. Ebben az időszakban egyetlen más jelentős vallási csoport abszolút száma sem csökkent. A buddhisták számának csökkenése nagyrészt a kelet-ázsiai országokban, például Kínában (23 millióval kevesebb) és Japánban (7 millióval kevesebb) bekövetkezett csökkenésnek tudható be.

Ebben az évtizedben a világ többi részének népessége 13%-kal nőtt. Ennek eredményeképpen a buddhisták aránya a világ népességén belül a 2010-es 5% alatti értékről 2020-ra alig több mint 4%-ra csökkent.

Regionális változás
Két régióban volt kevesebb buddhista 2020-ban, mint 2010-ben. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a buddhisták száma 6%-kal csökkent, 316 millióra. Latin-Amerikában és a Karib-térségben 3%-kal, 330 000-re csökkent.

Máshol a buddhisták száma 2010 és 2020 között nőtt. Észak-Amerikában 27%-kal, 5,0 millióra nőtt. Európában a buddhisták száma 26%-kal, 2,5 millióra nőtt.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai régiók kis buddhista népessége a becslések szerint szintén erőteljesen növekedni fog, miközben 2020-ban még mindig kevesebb mint 100 000 fő volt mindegyik régióban.

Bár a buddhisták száma minden régióban változott 2010 és 2020 között, a buddhista népesség aránya a legtöbb régióban nem változott jelentősen. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a buddhisták aránya körülbelül 1 százalékponttal csökkent.

A buddhisták regionális megoszlása
2010 óta a világ buddhistáinak földrajzi megoszlása alig változott.

2020-ra a világ buddhistáinak többsége (98%) továbbra is az ázsiai és csendes-óceáni térségben él, a többiek pedig továbbra is főként Észak-Amerikában (2%) és Európában (1%).

A buddhisták földrajzi koncentrációja azonban 2010 és 2020 között némileg eltolódott. A világ buddhistáinak Ázsiában élő aránya kissé csökkent, míg Észak-Amerikában és Európában kismértékben nőtt.

A legtöbb buddhistát számláló országok
Thaiföldön él a világon a legtöbb buddhista, 68 millió, ami az ország lakosságának 94%-át teszi ki.

Kínában van a második legtöbb buddhista (53 millió), bár a buddhisták Kína teljes lakosságának mindössze 4%-át teszik ki.

A buddhisták hét országban alkotnak többséget: Kambodzsa (97%); Thaiföld (94%); Mianmar, más néven Burma (89%); Bhután (75%), Srí Lanka (70%); Laosz (64%); és Mongólia (51%).

A 10 legnagyobb számú buddhista ország a világ buddhista lakosságának 91%-át (296 millió főt) adja.

A 10 legnagyobb számú buddhista ország közül csak négyben - Kambodzsában, Thaiföldön, Mianmarban és Srí Lankán - van buddhista többség. Máshol a buddhisták kisebbségben vannak, és néha a teljes lakosságnak csak egy kis hányadát teszik ki. Például India buddhistái (körülbelül 10 millióan) az ország lakosságának kevesebb mint 1%-át teszik ki.

Hol változott leginkább a buddhisták aránya a lakosságon belül?
2010 és 2020 között csak Dél-Koreában változott jelentősen (legalább 5 százalékponttal) a buddhistának valló népesség aránya.

Dél-Koreában a buddhisták aránya az évtized során mintegy 7 százalékponttal ( azaz 2,6 millió fővel) 19%-ra csökkent. Sok dél-koreai, aki buddhista neveltetést kapott, elhagyta gyermekkori vallását.

A buddhisták száma Kínában és Japánban jelentősen csökkent, de arányuk ezekben az országokban - amelyek viszonylag nagy össznépességgel rendelkeznek - kevesebb mint 5 ponttal változott.

A buddhisták nem csak a széles körű eltávolodás miatt veszítik el híveiket ezekben az országokban - az emberek elhagyják a vallást, miután buddhistának nevelkedtek -, hanem azért is, mert a buddhista vallásúak ezeken a helyeken általában idősebbek, mint az általános népesség, és ezért közelebb vannak életük végéhez.

A tűzoltók kedden eloltották a Szöul belvárosában lévő Jogye templom épületében kitört tüzet, áldozatokról nem érkezett jelentés - közölték a hatóságok.

A tüzet 11 óra 57 perckor oltották el, mintegy másfél órával azután, hogy kitört a templom melletti Koreai Buddhizmus Története és Kultúrája Emlékcsarnok második emeletén lévő nemzetközi konferenciateremben.

Mintegy 300 embert evakuáltak, miközben 142 személyt és 35 tűzoltójárművet vetettek be a tűz megfékezésére.

A tüzet eloltották, mielőtt átterjedt volna a templomra és a közeli Központi Buddhista Múzeumra, ahol különböző kulturális műtárgyak találhatók.

A múzeumban kiállított 33 műtárgyból a hatóságok nyolc darabot a Koreai Nemzeti Palotamúzeum műtárgyraktárába szállítottak, mert féltek a lehetséges károktól.

A tűzoltóhatóságok a szemtanúk beszámolói alapján vizsgálják a tűz okát, amelyek szerint a tűz egy mennyezeti légkondicionáló berendezés szikráiból indult ki.

Forrás: The Korea Times

Írta: Yonhap

A Journal of Indian Philosophy az indiai filozófia különböző aspektusairól közöl cikkeket, klasszikus és modern témákban egyaránt. A cikkek az egyes filozófiai szövegek közeli elemzésétől a szövegek részletes, jegyzetekkel ellátott fordításaiig terjednek. A folyóirat emellett filozófiai kérdésekről szóló elméleti jellegű vitákat is közöl, amelyek elsődleges források alapos olvasásán alapulnak.

53. kötet, 2. szám

2025. április

“Fulfilling My Perfection of Morality”: The Origin and Development of the Concept śīla-pāramitā (Part 1)

A Szarnathot, Kusinagart és más helyszíneket érintő, Uttar Prades államban nemrégiben megrendezett konklávé a spirituális örökségre és a buddhista körút turisztikai potenciáljára összpontosított.

Uttar Prades nemrégiben adott otthont a Bodhi Yatra konklávénak, és az eseményen az Úr Buddha életét bemutató kulturális bemutatót tartottak, amelynek célja a Délkelet-Ázsiával való spirituális és kulturális kapcsolatok erősítése - a kulturális diplomácia előmozdítása és a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése az állam turisztikai ágazatában. Szingapúr, Thaiföld, Mianmar, Bhután, Japán, Indonézia, Argentína, Mongólia, Srí Lanka és Vietnám nagykövetei voltak jelen, valamint a Nemzetközi Buddhista Tanács tagjai, akadémikusok, nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselői, bürokraták, útikönyvírók és még bloggerek is.

Az eseményen részt vett többek között Gajendra Singh Shekhawat uniós turisztikai miniszter, Jaiveer Singh Uttar Prades turisztikai és kulturális miniszere, V Vidyavati, a turisztikai minisztérium titkára, Durga Shankar Mishra, Uttar Prades államtitkára, Mukesh Kumar Meshram, a turisztikai és kulturális minisztérium főtitkára, Eesha Priya, a turizmusért felelős különleges titkár, Abhijit Haldar, az IBC főigazgatója és Acharya Yeshi Phuntsok, a CTA korábbi elnökhelyettese.

Az esemény Eesha Priya előadásával kezdődött, amely bemutatta Uttar Prades hat jelentős buddhista helyszínét: Szankisza, Szarnath, Srávaszti, Kapilvasztu, Kausámbi és Kusinagar. Ezt követően Durga Shankar Mishra főtitkár mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta az esemény célját, a Délkelet-Ázsiával való spirituális és kulturális kapcsolatok erősítését, a kulturális diplomácia előmozdítását és a közvetlen külföldi befektetések ösztönzését az állam turisztikai ágazatában. Megemlítette, hogy Váránasziban földterületet osztottak ki a bhutáni templom- és vendégházprojektek számára, és meghívott más országokat, hogy fektessenek be a vendéglátó- és idegenforgalmi ágazatba.

A kerekasztal-beszélgetés során az említett történelmi és spirituális helyszínek népszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket vizsgálták meg, a külföldi turisták vonzására összpontosítva. Gajendra Singh Shekhawat uniós idegenforgalmi miniszter méltatta Uttar Prades erőfeszítéseit a turisztikai körutak, különösen a Buddha-körút létrehozására. Jaiveer Singh Uttar Prades turisztikai és kulturális minisztere az államnak a buddhista körút fejlesztésére és az indiai és külföldi buddhista zarándokok vonzására tett erőfeszítéseiről beszélt. Durga Shankar Mishra főtitkár ismét hangsúlyozta Uttar Prades jelentőségét a buddhizmusban, kiemelve az állam kezdeményezéseit a buddhista helyek globális népszerűsítésére, valamint az infrastruktúra és a világszínvonalú turisztikai létesítmények fejlesztésére.

Az eseményen az Unió Turisztikai Minisztériumának titkára, V Vidyavati megjegyezte: „Buddha Uttar Prades szívében és lelkében lakozik. India kormánya Uttar Prades kormányával együttműködve nemcsak a buddhista zarándokok számára kíván emlékezetes élményt nyújtani, hanem a helyi közösségek számára is biztosítani kívánja a fejlődést és a jobb foglalkoztatási lehetőségeket. Emellett az állam buddhista múzeumainak infrastruktúráját és felszereltségét is szeretnénk javítani, mivel ezek a buddhista múzeumok a történelem élő forrásai.”

Forrás: The New Indian Express

A Connaissance De Ceylan (Ismerd meg Ceylont) nemrégiben rendezett egy figyelemre méltó spirituális zarándoklatot „Egy Buddha, egy világ” címmel, amely 80 elkötelezett résztvevőt hozott össze Ázsia minden tájáról, többek között Tajvanról, Kínából, Indiából, Thaiföldről, Bhutánból, Vietnamból, Laoszból, Bangladesből, Nepálból, Szingapúrból és Indonéziából.

A csoport május 28. és június 3. között szakrális utazásra indult Srí Lanka legtiszteletreméltóbb buddhista örökségi helyszínein. Útvonaluk Anuradhapura, Polonnaruwa, Sigiriya, Dambulla és Kandy volt, és minden egyes úti cél mély betekintést nyújtott a sziget gazdag spirituális és kulturális történelmébe.

A túrát a tiszteletreméltó Mugunuwela Anuruddha Thero, a Sri Lanka-i All-Island Buddha Sasana Tanács főtitkára vezette. A zarándoklat egyik fénypontja az „Egy Buddha, egy világ” ünnepélyes megnyitója volt, amelyet május 31-én tartottak a festői szépségű Aliya Resort and Spa-ban. A különleges eseményre több mint 300 bhikkhu és laikus gyűlt össze, hogy részt vegyenek egy hagyományos dána (alamizsnálkodás) szertartáson, amely az együttérzés, a nagylelkűség és az egység időtlen buddhista értékeit szimbolizálja.

A spirituális törekvők egyedülálló találkozása nemcsak Srí Lanka tartós buddhista örökségét ünnepelte, hanem megerősítette a harmónia és a közös örökség üzenetét is a régió buddhista közösségei között.

Ez a mérföldkőnek számító összejövetel a Connaissance De Ceylan, Srí Lanka vezető utazásszervező cégének köszönhetően valósulhatott meg, amely a hiteles, inspiráló utazási élményeiről ismert. Vendéglátóipari részlege, a Thema Collection butikhoteleket és üdülőhelyeket üzemeltet, köztük az ökoluxus Aliya Resort & Spa-t, amely tökéletes helyszín e mérföldkőnek számító eseményhez, hiszen lenyűgöző kilátás nyílik a Sigiriya-sziklára, és a modern kényelem keveredik a hagyományos Srí Lanka-i vendégszeretettel.

Az „Egy Buddha, egy világ” kibontakozása nemcsak a nemzetek közötti kötelékeket erősíti, hanem megerősíti Srí Lanka szerepét is, mint a spirituális harmónia világítótornya a globális közösségben.

Forrás:  The Sunday Times

CORTLAND (USA) - Tom Edwards egy Cortlandben élő művész, aki a tibeti buddhizmusból származó, thangka néven ismert bonyolult buddhista művészeti stílust gyakorolja, amelynek megtanulása és gyakorlása spirituális fegyelmet és összpontosítást igényel.

A thangka a buddhista ikonográfia festését jelenti, mint a meditáció vagy az önmegvalósítás módszerét. Ez egy intenzív művészeti forma, amit nehéz megtanulni, és hagyományosan a származási vonalakon keresztül öröklődik, de Edwards egyike azon művészeknek, akik képesek voltak mentort keresni ehhez a különleges mesterséghez.

Írta: Paige Kingsley

Forrás: Cortland Standard

„Ez egy régi világbeli művészet, egyfajta mester- tanítványi viszonnyal” - mondta Edwards. „Keresel egy mestert, aki teljesen képzett és hiteles, és nála tanulsz. Engem a reneszánsz művészeti iskolákra emlékeztet, ahol az ember keresett egy mestert, és elvégezte az összes leckét, amit ő adott. Szóval az lett az álmom, hogy ezt megtaláljam.”

Edwards a thangka-stílus oktatást Indiában találta meg, ahol a Tibet és Kína közötti politikai zavargások után tibeti buddhisták telepedtek le. Itt tanulta meg formálisan a thangka művészet szakrális gyakorlatait, de már évekkel az indiai utazása előtt is saját maga tanította a stílust.

„Azt hiszem, az első thangka-festményemet 14 éves koromban festettem, amikor magamtól kezdtem el tanulni” - mondta Edwards. „Aztán a főiskolai éveim alatt kaptam az első megbízást az egyik szobatársamtól. Szóval mindent, amit csak tudtam, egyedül tanultam, mielőtt az iskolába mentem.”

Ennek a hiánypótló művészeti formának az űzése a keleti spiritualitás iránti korai vonzalomból ered. Edwardsot már egészen kicsi korától kezdve lenyűgözték az ősi hindu istenségek ábrázolásai, és szuperhősszerűnek találta őket. Ezt az érdeklődést követte a középiskolában a hinduizmus és a védikus vallások ősi szövegeinek, például a Bhagavad-gítának és az upanisadoknak az olvasása.

A hinduizmusban való korai tanulmányait követően Edwardsot a buddhizmus és az általa képviselt emberi természet iránti érdeklődése ragadta meg. A buddhizmus alapelvei és az általuk képviselt dolgok nagyon is egybevágtak Edwards emberi pszichével kapcsolatos kíváncsiságával.

„A buddhizmust a tudat vagy a tudatosság tudományának nevezik” - mondta Edwards. „Szóval igazából ez olyan, mint amiért a pszichológia érdekel. Mi teszi az embereket olyan boldogtalanná? Tudod, mik azok a problémák, amelyeken személyesen dolgoznunk kell? A nézőpontjaink vagy hitrendszereink hasznosak vagy károsak? Tudod, csak a személyes kibontakozás és fejlődés gondolata érdekel.”

A buddhista eszmék és az ilyenfajta szakrális művészet gyakorlása segített Edwardsnak abban, hogy jobban ráhangolódjon a körülötte lévő világra, és ne foglalkozzon annyira apró dolgokkal. A tudat jelenléte és az összpontosítás az egyik legfontosabb dolog a thangka művészet gyakorlásához, így ezeknek a koncepcióknak az elsajátítása Edwards művészeti útjának részévé vált.

A thangka festmény létrehozásakor a művésznek az ima, a vizualizáció és a gondolatok rutinját kell követnie ahhoz, hogy a megfelelő módon gyakorolhassa a művészetet. Ez azt jelenti, hogy egy festmény elkészülése egy vagy két hónapig is eltarthat, a mérettől és a témától függően. Türelem és elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy a lehető legtiszteletreméltóbb és legtiszteletteljesebb módon foglalkozzunk vele.

„Megtanított arra, hogyan legyek teljesen jelen” - mondta Edwards. „Amikor teljesen jelen vagyok, nem követem a negativitás vagy a szorongás gondolatait. Amikor nem táplálom az aktív tudatomat, és csak arra figyelek igazán, amit csinálok, akkor lépek be a flow-állapotba, és úgy érzem, hogy a meditáció célja ez a flow-állapot. Mert akkor elképesztő dolgok történhetnek, és az ember új ötletek és új gondolatok ihletét kapja.”

Edwards olyan programokat tanít, amelyek általános bevezetést adnak a thangka művészet létrehozásához, és második éve tart műhelymunkát a Thekchen Cholingban, egy syracuse-i buddhista központban. Hangsúlyozza a buddhista művészetben rejlő értékek és történelem fontosságát, és arra bátorítja a résztvevőket, hogy a workshop részeként kapcsolódjanak magasabb énjükhöz.

„Ez egy általános bevezetés a buddhista ikonográfiába” - mondta Edwards. „A tibeti thangka festészet valóban szent lényeket vagy a szentség képeit és megszemélyesítéseit ábrázolja. Úgy gondolok rájuk, mint a magasabb rendű tudatunkra vagy a teljességre, amelyre törekszünk. A megvilágosodott természetünk, lényegében a legmagasabb potenciálunkat testesítik meg.”

A tavalyi workshop a Buddha-arcra összpontosított, amely a tibeti thangka-művészet szinte minden ikonográfiájának alapja, az idei workshop pedig a Tara-arcra fog fókuszálni. Tarát a buddhista megvilágosodás női változatának, vagy az isteni nőiesség megtestesítőjének tekintik. Edwards biztosítja az anyagokat a háromnapos tanfolyamhoz, és megtanítja az alakok festésének leghagyományosabb változatát, ahogyan évszázadok óta festik őket.

Edwardsnak szinte minden kontinensen vannak festményei, és több mint tíz éve ad el megrendelésre készült munkákat. Főállásban megbízásokkal foglalkozik, és több mint ezer festményt készített a thangka-festés gyakorlása során.