Bhután fő egyházi szervezete a Zhung Dratshang, vagyis a Központi Szerzetesi Testület, 1621 óta vigyáz az országra. Bhután Drukpa Kagyü intézménye sokféle nézőpontot ölel fel, a szilárdan hagyományőrző vezetőktől, akik az erényt a tudatos, nem pedig az elhamarkodott cselekvésben látják, egészen a fiatalabb vezetőkig, akik a Szangha progresszívebb ösztöneit szeretnék kihasználni. Az örökölt dolgok megőrzése és a felbecsülhetetlen értékű örökség fejlesztése közötti egyensúly soha nem volt még ilyen kényes, különösen most, hogy ez az utolsó buddhista alkotmányos monarchia megpróbál még jobban megnyílni a Gelephu Tudatosság Városa által (Gelephu Mindfulness City - GMC). Nagy tervekkel és ambiciózus létesítményekkel, amelyek ígéretesek a nemzetközi vendégek vonzására, a GMC egy autonóm régió, amely forradalmasíthatja a királyság külvilággal való kapcsolatát.
Őeminenciája, tiszteleteméltó Sangay Dorji
Őeminenciája, Leytsog Lopon Sangay Dorji a Zhung Dratshang öt legfőbb tisztviselője (lopon) közül a legmagasabb rangú mester. Amikor tavaly októberben ellátogatott a Hong Kong Golfklubba, hogy találkozzon a hívekkel és a támogatókkal, egy hosszabb interjúra tudtunk újra leülni vele, amelyben a szívéhez közel álló témák széles skáláját vitattuk meg. Ilyenek voltak például a bhutáni Drukpa Kagyü intézmény felépítése, a Gelephu Mindfulness City fontossága, valamint az, hogy az ország Szanghája hogyan jelent progresszív erőt a társadalmi jólét és a polgárok felemelkedése érdekében. A legfontosabb, hogy szavai a globális buddhizmus hosszú távú jövőképét jelezték, amely átfedésben lehet a GMC céljaival, és így ideális helyzetbe hozza Bhutánt a Buddhadharma jövőbeli fejlődésének vezetésére.
Miközben közösen helyet foglaltunk, Őeminenciája kegyesen megnyitotta az ülést, és gratulált a Buddhistdoor Globalnak „a Buddha tanításainak világszerte történő terjesztésére és népszerűsítésére irányuló kezdeményezésünkért, modern, innovatív, a jelen századunkhoz illő módszerekkel”. Gratulált a platformnak a Dharma újságíráson és médián keresztüli terjesztésében végzett három évtizedes munkájához is, amelyet hivatalosan 2025-ben ünneplünk.
Sangay Dorji gyorsan segített megalapozni a helyzetet azzal, hogy Bhutánt nem csupán buddhista nemzetként írta le, hanem „a vadzsrajána hagyományok bástyája, amelyet egyedülálló monarchiája különböztet meg, ahol a királyt Dharma királyként tisztelik”. Független államként való megalapítása óta több mint 400 éve Bhután a buddhista tanítások és gyakorlatok töretlen vonalát tartja fenn. Sangay Dorji számára ez a tartós hagyomány – amelyet beavatások, felhatalmazások, szóbeli átadások, személyes útmutatás (szívből jövő tanácsok) és részletes filozófiai oktatás révén őriztek meg – mentes maradt a megszakításoktól vagy a hanyatlástól, megszilárdítva az ország mély alapjait a buddhista filozófiában.
Sangay Dorji Olivia Low-val, a hongkongi Tsz Shan kolostor főtitkár-helyettesével
„Bhután buddhista képzési rendszere figyelemre méltóan strukturált” – mondta Sangay Dorji, aki a szerzetesi oktatás minőségének fenntartása mellett érvelt. A gyakorlók szigorú, többszintű programokon vesznek részt: zherim (alapképzés); dringrim (középfok/haladó képzés); thorim whoma (felsőfokú középfok/haladó képzés); thorim gongma (a főiskolai alapképzésnek megfelelő képzés); és tsugla lobdra (a mesterképzésnek megfelelő képzés). „Ez az átfogó tanterv körülbelül 20 évet ölel fel. A filozófia elsajátítását követően a gyakorlók egymást követő hároméves elvonulásokon vesznek részt, elmélyítve a tapasztalati bölcsességet” – mondta. Ez a kettős hangsúly a szisztematikus oktatáson és a hosszan tartó meditatív gyakorláson keresztül biztosítja Bhután egyedülálló gazdagságát mind a Dharma elméleti megértésében, mind annak megtestesült alkalmazásában.
A Gelephu Mindfulness City (GMC) fontossága
Bhután kezdeményezése a GMC létrehozására abból az egyedülálló képességéből fakad, hogy megosztja a Dharma tanításait a világgal. Sangay Dorji fenntartja, hogy a GMC törekvése transzformatív potenciállal rendelkezik. „Bhután megszakítatlan, 400 éves vadzsrajána gyakorlata mélyreható alapot nyújt mind a filozófiai megértésben, mind az élettel teli Dharma terén. A GMC ezt a szakértelmet fogja felhasználni, hogy hozzáférhető, adaptálható tereket hozzon létre – szakrális környezeteket, amelyek célja a spirituális növekedés felgyorsítása. Ezek a terek sokféle igényt elégítenek ki, kedvező körülményeket kínálva a gyakorlóknak a tiszteletadáshoz, a menedékhez és az elmélyült gyakorláshoz” – jegyezte meg.
A hitelesség alapjaként a GMC egyesítő központként is szolgál majd a világ minden tájáról érkező gyakorlók és zarándokok számára. „Ritka kereszteződésként fog működni minden buddhista hagyomány számára, elősegítve a párbeszédet és az együttműködést. Az utazási logisztika korszerűsítésével és a hosszabb tartózkodásra jogosító létesítmények kínálatával Bhután világszerte eltávolítja a gyakorlók előtt álló akadályokat. Ez a könnyű hozzáférés biztosítja a folyamatos elköteleződést, lehetővé téve a látogatók számára, hogy egy támogató közösségben elmélyítsék gyakorlatukat” – mondta Sangay Dorji. „Remélem, hogy ez a GMC-t nemcsak a tanulás központjává, hanem élő gyakorlati közösséggé is teszi, ahol az elméleti bölcsesség találkozik a tapasztalati alkalmazással.” A Dharma lényegének megőrzése, miközben alkalmazkodik a modern igényekhez, mindig is a mester jelszava volt. Hisz a holisztikus megközelítés fenntartásában is, amely tükrözi a bhutáni buddhizmus megőrzésének és a globális ismeretterjesztés erősítésének kettős küldetését.
„A GMC csak a kezdet abban a reményben, hogy elősegítsük az együttműködést egy gyorsan változó világban” – mondta Sangay Dorji. „Ahogy bolygónk gyors átalakuláson megy keresztül, a kollektív erőfeszítések és a bölcs módszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy érdemi módon előmozdítsuk a Buddhadharma fejlődését 2030-ig és azon túl is. Ez a sürgősség a Dharma egyedülálló szerepéből fakad, mint a globális béke és belső nyugalom időtlen alapja.”
Sok más vallási vezetőhöz hasonlóan Sangay Dorji is csendben figyelte azt a szédületes sebességet, amelyhez igazodva a buddhizmusnak lépést kell tudni tartania az olyan technológiai fejlődéssel, mint például a mesterséges intelligencia, vagy a közösségi média megállíthatatlan dominanciája. Általános megközelítése a progresszív irányzat felé hajlik: „Ha nem modernizáljuk a tanítások megosztásának módját azáltal, hogy hozzáférhetővé, összevethetővé és a kortárs élethez igazíthatóvá tesszük őket, fennáll a veszélye, hogy elveszítjük relevanciáját egy egyre inkább szétszórt világban” – hangsúlyozta. „A Buddhadharma lényegében a tudat tréningje. Bár mélysége átalakító jellegű, a kezdőknek gyakran kihívást jelent a gyakorlás korai szakasza. A tartós elkötelezettség ösztönzése érdekében újra kell gondolnunk a hagyományos módszereket innovatív formátumokon keresztül [ez alatt digitális eszközöket és tapasztalati programokat ért], egyszerűsítenünk kell az összetett filozófiákat anélkül, hogy felhígítanánk azok lényegét, és támogató környezetet kell teremtenünk, amely megkönnyíti a gyakorlatba való belépést.”
Milyen lenne a továbblépés útja? „A kultúrák és hagyományok közötti együttműködés felerősítheti ezt a munkát. A tudósok, a gyakorlati szakemberek és az intézmények egyesítésével olyan forrásokat tudunk tervezni, amelyek áthidalják az ősi bölcsességet és a modern igényeket” – mondta Sangay Dorji. „Nem a hitelesség feláldozásáról van szó, hanem arról, hogy megtestesítsük maga a Buddha által tanított ügyes módszereket.” Az ügyes módszerek arra hívnak minket, hogy ott találkozzunk az emberekkel, ahol már jelen vannak, olyan nyelven és közegben, amelyet megértenek. Sangay Dorji úgy véli, hogy csak egy ilyen tudatos, egységes erőfeszítéssel biztosíthatják a buddhisták, hogy a Dharma élő, hozzáférhető út maradjon a jövő generációi számára.
Kézikönyv a kollektív cselekvéshez
Sangay Dorji ragaszkodik ahhoz, hogy víziója megvalósításához az egységes erőfeszítés nem képezheti alku tárgyát. „A siker a különböző erősségek kiaknázásán múlik” – mondta, három konkrét kritériumot felvázolva. „Az első a vagyon. Szükségünk van adományozók hozzájárulásaira az infrastruktúra finanszírozásához, digitális platformok kiépítéséhez és oktatási források fejlesztéséhez. A második a munkaerő fizetett munkavállalók és önkéntesek formájában, akik rendezvények szervezésének, projektek irányításának és szent terek fenntartásának szentelik magukat. Az utolsó kritériumom a bölcsesség. Tudósokra és tanárokra van szükségünk, akik a tanításokat hozzáférhető formátumba finomítják anélkül, hogy elveszítenék a mélységüket.”
Sangay Dorji számos konferencián és szimpóziumon vett részt, és fenntartja, hogy bár ezek hasznosak a párbeszéd előmozdításában, a megvalósítandó lépések és a konkrét cselekvési pontok továbbra sem egyértelműek. Ennek a negatív ciklusnak a megtörésére számos ötletet javasol, többek között egy Egységes Globális Buddhista Hálózat létrehozását, amely egy központosított szervezetként működne, összehangolná az erőfeszítéseket a hagyományok között, és biztosítaná az elszámoltathatóságot és a fenntartható fejlődést.
Sangay Dorji a Tsz Shan kolostorban
Szorgalmazza innovációs laboratóriumok fejlesztését is, amelyek fiatal és energikus csapatokat vonnának be, akik a Dharma terjesztésének modernizálására összpontosítanak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi médiát, az alkalmazásokat, a podcastokat és az interaktív workshopokat kell felhasználni a fiatalok bevonására. Egy olyan korban, amikor a gyerekeknek veleszületett érzékük van a digitális technológiához, Sangay Dorji úgy véli, hogy a társadalmaknak nem szabad elutasítaniuk a technológiát, hanem prioritásként kell kezelniük annak időtlen bölcsességgel való harmonizálását.
Különösen a konferenciákkal kapcsolatban szeretné, ha olyan konferencia utáni munkacsoportok jöhetnének létre, amelyek felhatalmazást kapnak a találkozókon felmerült ötletek végrehajtására, egyértelmű ütemtervekkel és sikermutatókkal.
Sangay Dorji átfogó stratégiája a hagyományt az innovációval ötvözi azáltal, hogy őszintén orvosolja a buddhizmus jelenlegi hiányosságait, miközben kihasználja annak sokszínűségét és gazdagságát, hogy „a belső béke globális reneszánszát lobbantsa fel, amely a mi századunkra szabott”.
Ökumenikus szerepvállalás
Egy ilyen vízióhoz olyan összehangolt, ökumenikus egységre lenne szükség, amelyre ritkán lehet számítani a buddhista világban. Sangay Dorji fontosnak tartja az iskolák közötti barátságok építését. „Ahogy említetted, párbeszédet folytattam és találkoztam különböző buddhista hagyományokból származó mesterekkel. A nem szektás nézőpontú vezetőkkel való kapcsolatartás és együttműködés kihívást jelent, de nem lehetetlen. Ha figyelembe vesszük a buddhista gyakorlók, támogatók és a Dharmában hívők globális népességét, az továbbra is kisebb más vallásokhoz képest” – jegyezte meg.
„A buddhisták mégis felismerik hagyományuk mélyreható értékét. Ez egy értékes ékszer, mélyen szent. Ha ezt a tudatosságot szívünkben tartjuk, és mindenekelőtt a Buddha tanításainak megőrzését és terjesztését helyezzük előtérbe, akkor a hagyományokon átívelő együttműködés elérhetővé válik. Származástól függetlenül, ha egyesülünk a Dharma megőrzésének és terjesztésének közös céljával, az együttműködés idővel könnyebbé válik.” Példaként hozta fel Thaiföldet, egy théraváda többségű országot, amellyel régóta fennálló kapcsolata van. „Bhutáni szerzeteseket küldünk thaiföldi egyetemekre tanulni, elmélyítve a théraváda gyakorlatok megértését. Hasonlóképpen thai szerzeteseket hívunk meg Bhutánba, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat. Az ilyen kezdeményezéseken keresztül a hagyományok áthidalása nemcsak megvalósíthatóvá, hanem egyre természetesebbé válik” – mondta. De a buddhista egység felé irányuló nagyobb léptékű erőfeszítéshez még átfogóbb stratégiai programokra lesz szükség.
Sangay Dorji a Moogerah-gátnál, Ausztráliában, 2025. május
Nemek és felszentelés a buddhista történelemben: Bhután történelmi szerepe a teljes bhiksuní felszentelés helyreállításában
„A Buddha életében, amikor a Dharma kerekét forgatta, nem volt különbség férfi és női gyakorlók között. Mindketten egyenlően vettek részt a Dharma-beszédekben, a lemondásban és a felszentelésekben, az alapvető öt előírástól (pancsa-szíla) a teljes szerzetesi fogadalmakig” – mondta Sangay Dorji. „Ahogy a buddhizmus terjedt és eljutott Indiából Tibetbe, majd később Bhutánba, eltérés alakult ki, ahol a férfi gyakorlók (bhiksuk) továbbra is teljes felszentelést kaptak, életüket a szerzetességnek szentelve, míg a női gyakorlók lemondás nélkül megtartották ájtatos világi szerepeiket. Buddhista nemzetként Bhután különleges helyzetben van ennek az egyensúlyhiánynak a kezelésében” – folytatta.
„Biztosak vagyunk abban, hogy országunk töretlen Vinaja vonala megalapozza a szerzetesnői rend újjáélesztését” – mondta Sangay Dorji. „Buddhista nemzetként, amelyet a Központi Szerzetesi Testület vezet, Bhután 70. Dzse Khenpo rendje évszázadokon átívelő töretlen vonalat örököl. Ez a folytonosság (a beavatások, a szóbeli átadások és a szívből jövő tanítások megőrzése) biztosítja a spirituális felhatalmazást a bhiksuní felszenteléshez, amely a himalájai hagyományokban elveszett gyakorlat. Miután szigorú kutatás megerősítette annak érvényességét, királyságunk 2022-ben kezdeményezte ezt az újjáéledést, lehetővé téve a bhiksuník számára, hogy lemondjanak a világi életről, és egyenlőként csatlakozzanak a szerzetesi közösségekhez.”
Strukturális egyenlőség a szerzetesi képzésben
Annak érdekében, hogy a szerzetesnők könnyebben válhassanak követőkből a szerzetesek melletti egyenrangú vezetőkké, Bhután párhuzamos rendszereket vezetett be, ahol az szerzetesnőknek ugyanolyan lehetőségük van többéves tantervű képzésen részt venni buddhista logikában, metafizikában, vitában és meditációs elvonulásokon. A női khenpók (tudós-tanárok) ma már szerzetesi főiskolákon tanítanak, mely mérföldkő 40 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.
„Bhután tapasztalata azt mutatja, hogy a nők akkor jeleskednek a Dharma vezetőiként, ha egyenlő esélyeket kapnak” – jelentette ki Sangay Dorji. „Veleszületett erősségeik közé tartozik a finom filozófiai fogalmak megértésének képessége, a tanítások sokszínű közönséghez való eljuttatásának képessége, valamint a kolostorok és meditációs központok vezetésében bizonyított sikerek.” Úgy véli, hogy a nők hozzájárulásának köszönhető, hogy Bhután szerzetesi intézményei máig virágoznak. Ha több nő kap felhatalmazást és jogosan felemelt szerepet, ez a tendencia csak erősödni fog.
Kulturális megőrzés és spirituális fejlődés találkozása a modern eszközökkel
Sangay Dorji már kiemelt egy széleskörű technológiai stratégiát, amely félelem nélkül kihasználná a digitális korszakot az objektív spirituális értékek ápolására. A kihívás egyértelmű: a kisgyermekek már azelőtt elsajátítják az iPadek és okostelefonok használatát, hogy megfelelően beszélnének vagy szocializálódnának. A fiatalok spirituális etikába való korai beépítése soha nem volt még sürgetőbb, még akkor is, amikor az iparosodott országok iskolái egyre távolabb esnek ettől a prioritástól. „A Központi Szerzetesi Testülettel együttműködve az eszközöket a figyelemelterelés eszközeiből ügyes technológiai eszközökké alakítjuk.” A kultúra innováción keresztüli megőrzésének kettős fókusza biztosítja, hogy a Dharma élő, lélegző erő maradjon a jövő generációi számára.
Sangay Dorji Padmaszambhava átadása
Sangay Dorji a koragyermekkori bevonódást szorgalmazza, és a Kulturális és Dzongkha Fejlesztési Minisztériummal együttműködve animációs sorozatokat, interaktív mesekönyveket és népdalokat készít, amelyek újraértelmezik a nagy mesterek Jataka meséit és életrajzait. A serdülők és felnőttek megismertetése érdekében „digitális Szanghák” létrehozását szorgalmazza, amelyek khenpók által vezetett, kurált WhatsApp, Telegram és WeChat csoportokból állnának, amelyek napi tanításokat és tanácsokat kínálnának a gyakorlati alkalmazásokhoz. Megjegyezte, hogy a „bhutáni egyensúly” azt jelentené, hogy az erősségeket kihasználják (előmozdítva az akadálymentességet, például a távoli falvak elérését, az elköteleződést és a generációk közötti kapcsolatot, például a nagyszülők unokáikkal közösen néznének animációkat), miközben a hiányosságokat enyhítik (a képernyő előtt töltött idő korlátozása, párosulva a diákok elvonulásával és képzésével, biztosítva a technológiai kiegészítőket, de nem helyettesítve a megtestesült gyakorlatot).
Sangay Dorji nagy reménye
Nyilvánvaló, hogy Sangay Dorji átfogó és átgondolt vázlatot adott a buddhizmus következő évtizedekre vonatkozó kritikus lépéseiről. Ezzel a kézikönyvvel úgy véli, hogy „Személyes szempontból létfontosságú emlékezni erre: a Buddha olyan módszereket tanított, amelyekkel minden érző lényt megszabadíthatunk a szenvedéstől. Ha az emberiség egyesülne a Dharma erőszak nélküli gyakorlásának és terjesztésének közös szándékával, akkor a ma látott szenvedés megszűnne. A buddhista etika középpontjában az együttérzés és a szerető kedvesség áll. Az ezeken az értékeken alapuló szív természetesen a béke, nem pedig a konfliktus felé fordul” – jelentette ki zárásként.
„Ezért kell nekünk, modern buddhista gyakorlóknak, elvetnünk az elszigeteltséget. Ahelyett, hogy idegenként viselkednénk, működjünk együtt egyetlen cél, egy békésebb világ megteremtése érdekében. Azzal, hogy együtt dolgozunk a Dharma együttérző szándékkal történő fenntartásán és megosztásán, kétségtelenül átalakíthatjuk a társadalmat.”
Forrás: Buddhistdoor Global
