Augusztusban 300 vendéget várnak – köztük szerzeteseket, lámákat és szerzetesnőket a világ minden tájáról –, hogy részt vegyenek egy újonnan épült sztúpa felszentelési ünnepségén Jokioinenben.
Egy új, szent emlékmű megépítésével a Jokioinenben található buddhista templom az északi régió legnagyobb tibeti buddhista kolostorává vált.
Az újonnan elkészült sztúpa – a buddhizmusban a megvilágosodás szimbóluma – a legnagyobb ilyen jellegű sztúpa Finnországban.
Több mint 100 000 mantrát, ereklyét és szent tárgyat zártak a sztúpába, mely által a Danakosha Ling, egy finnországi buddhista közösség spirituális központja jött létre.
Az indiai Mindrolling kolostor tibeti szerzetesei homokmandalát készítenek. Kép: Dani Branthin / Yle
Augusztusban 300 vendéget várnak – köztük szerzeteseket, lámákat és húsz szerzetesnőt – hogy részt vegyenek a felszentelési szertartáson, amelyet Őszentsége Jetsun Khandro Rinpócse, az észak-indiai Mindrolling kolostor nagy tiszteletnek örvendő női tanítómestere vezet.
A buddhizmus folyamatosan növekszik Finnországban, amit egyrészt a bevándorlás, másrészt a Finnország iránti növekvő érdeklődés is ösztönöz. A Danakosha Ling közösség körülbelül 150 gyakorlóval rendelkezik, így az ország egyik legaktívabb buddhista közössége. Tulku Dakpa Rinpócse, Finnország spirituális vezetője rendszeresen vonz külföldi diákokat és önkénteseket.
A Jokioinen kolostor spirituális vezetője Tulku Dakpa Rinpócse láma, az első tibeti buddhista, aki finn állampolgárságot kapott. Kép: Dani Branthin / Yle
Mi az a sztúpa?
A hagyomány szerint a Buddha eltávozása után hamvait nyolc urnába osztották szét, majd sztúpákba helyezték. Maga a sztúpa a megvilágosodást és a buddhizmus alapelveit jelképezi.
„Ha van egy hiteles sztúpa egy országban, az előnyökkel jár. Békét, bölcsességet és jólétet hoz” – mondta Tulku Dakpa Rinpócse. „Most már Finnországban is létrejött az első sztúpa.”
A Jokioinenben található Danakosha Ling kolostor korábban gépészműhely volt. A tibeti buddhista közösség 2016-ban érkezett oda. 2022-ben kolostorrá vált. Kép: Dani Branthin / Yle
A sztúpát a tibeti rituális előírások pontos betartásával építették. Tizenöt szerzetes érkezett Indiából, hogy felügyelje a folyamatot.
Négy szent ereklye-sorozatot ágyaztak be a szerkezetbe. A felső rész nyugtató mantrákat és szentírásokat tartalmaz. A belső rész szimbolikusan felajánlott tea-, étel- és magfelajánlásokat is tartalmaz a jólét elősegítésére. Néhány ereklye személyes, például hajszálak.
A sztúpa alapja szokatlanabb tárgyakat – fegyvereket – tartalmaz.
„Olyan tárgyakat helyezünk el benne, mint a fegyverek és kések, hogy segítsünk lecsendesíteni a háborúkat” – magyarázta Rinpócse. „Egyre több fegyver és háború van ebben a világban. Talán egy napon már nem lesznek.”
A sztúpát a szent állat, a hóoroszlán díszíti. Az épület az óramutató járásával megegyezően forog, és a nyilvánosság számára is nyitva áll. Kép: Dani Branthin / Yle
A bevándorlás táplálja a buddhizmus növekedését Finnországban
Johannes Cairns, a Hämeenlinna-i kutató szerint, aki egykor buddhista szerzetesként tanult, a bevándorló hátterű buddhisták száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, meghaladva a 20.000-et.
A helyi lakosság körében a buddhizmus iránti érdeklődés gyakran a spirituális keresésből fakad egy egyre inkább szekuláris társadalomban. A meditáció és a mindfulness népszerűsége is szerepet játszik.
A 2000-es évek eleje óta több mint 30 buddhista csoport alakult, amelyeket finnek vezetnek, köztük a tibeti és a zen buddhizmus a leggyakoribb. A tibeti buddhizmus közösségét a 14. dalai láma, Tenzin Gyatso vezeti.
Elkötelezettebb buddhizmus
Cairns szerint a finn buddhizmus több irányban fejlődik. Az egyik trend a társadalmilag elkötelezett buddhizmus térnyerése, ahol a gyakorlók hitüket olyan tágabb társadalmi problémákhoz kötik, mint a klímaválság és a mentális egészség.
„A buddhizmus erősen az együttérzésben gyökerezik. Finnországban az emberek olyan kihívásokhoz kötik, mint a jóléti válság és a környezeti változás” – mondta.
Egy másik feltörekvő trend a generációváltás a bevándorló buddhista közösségeken belül.
„Érdekes megfigyelni, hogyan viszonyulnak a második és harmadik generációs bevándorlók a szüleik által itt alapított vallási intézményekhez” – jegyezte meg Cairns.
Thai nők vezetik a templomépítési erőfeszítéseket
Mitra Härkönen, a Helsinki Egyetem kutatója a thai nők gyakran figyelmen kívül hagyott szerepét vizsgálta a finn buddhizmusban. A közhiedelemmel ellentétben sok finnhez feleségül ment thai nő aktív szervező és vallási vezető.
Nagy thai buddhista templomokat alapítottak és tartanak fenn olyan városokban, mint Nurmijärvi, Turku, Lohja és Tampere – adományokat gyűjtenek, szerzeteseket hívnak meg és fenntartják a templomok működését.
Cairns hangsúlyozta annak fontosságát, hogy elismerjék a buddhista hagyományok sokféleségét Ázsiában és Finnországban egyaránt. Az interkulturális találkozások is kihívásokat jelenthetnek.
„Kulturális kisajátítás akkor fordulhat elő, amikor a buddhista bevándorlók hangját és nézőpontját beárnyékolják a nyugati értelmezések” – mondta Cairns.
„Ugyanakkor a finnországi buddhista közösségeknek új kulturális kontextusban kell újragondolniuk a hagyományos elemeket – például a tanár-diák hierarchiát.”
Forrás: Yle News
