Mivel Japánban a buddhista intézmények és a buddhista követők száma hanyatlik, egy japán tudós-szerzetes a mesterséges intelligencia felé fordult a spirituális elkötelezettség felélesztése érdekében, és ez a kezdeményezés külföldön nagyobb érdeklődésre tart számot, mint odahaza.

Írta: Keiko Kurane

Forrás: UCA News

Dr. Seiji Kumagai, a Kiotói Egyetem Az Emberi Társadalom Jövőjéért Intézetének professzora a buddhista szentírások alapján képzett, mesterséges intelligenciával működő chatbotokat fejlesztett ki, hogy spirituális útmutatást nyújtsanak. A projekt különös figyelmet kapott Bhutánban, ahol a buddhizmus továbbra is a nemzeti identitás központi eleme.

A kezdeményezésre azért került sor, mert a következő 25 évben várhatóan 27 ezret bezárnak az ország 77 ezer templomából, ami a média szerint a japán buddhizmus legnagyobb válságát jelenti azóta, hogy a 6. században Koreából bevezették.

A chatbotok, köztük a BuddhaBot, 2021 márciusában kezdték meg működésüket a Szutta Nipata japán fordításával, a későbbi változatok, a Vasubandhu-Bot és a Shinran-Bot pedig a buddhista szellemiség különböző iskoláit tükrözik. A Tendai irányzat szerzetesével, Koshin Higashifushimivel a Shorenin Monzeki templomból és AI mérnökökkel együttműködésben kifejlesztett botok a klasszikus szövegekre támaszkodva válaszolnak a felhasználóknak az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül.

„A Buddha eltávozása óta eltelt 2500 évben a követők mindig azt gondolták: »Bárcsak Buddha itt lenne, hogy irányt mutasson számomra«” - mondta Kumagai a Japán Külföldi Sajtóközpont által rendezett május 16-i sajtótájékoztatón. „Megpróbáltunk megfelelni ennek a kérésnek a mesterséges intelligencián keresztül.”

Míg a japán buddhista közösség eddig kevés érdeklődést mutatott, Bhután központi szerzetesi testülete azt tervezi, hogy idén bevezeti a BuddhaBotot a szerzetesi oktatásban. A bhutáni kormány kérésére 2022-ben egy angol nyelvű változatot teszteltek 200 szerzetes körében, akiknek az állami vallása a tibeti buddhizmus. Kumagai elmondta, hogy 2011-es bhutáni látogatása inspirálta őt a buddhizmusról mint a „boldogság gyakorlati filozófiájáról” alkotott nézetére. „Rájöttem, hogy a buddhizmus »a boldogságra való tanítás«" - mondta.

Csapata olyan kiterjesztett valóság (AR) eszközöket is létrehozott, amelyekkel virtuális szerzeteseket és templomokat hozhat a mindennapi terekbe, ami lehetséges megoldás lehet a templomok bezárásának növekedésével. „Ha a templomok, szerzetesek és Buddhák avatárjai az AR-technológia segítségével megjelennek a valós térben, a vallási tér többrétegűvé válhat” - mondta.

Kumagai elismerte, hogy a mesterséges intelligencia vallásra való alkalmazásának kockázatai vannak, beleértve a chatbotokra való túlzott hagyatkozást vagy a technológiába vetett téves hitet. „Volt olyan eset, amikor egy chatbottal folytatott beszélgetés öngyilkossághoz vezetett” - mondta. „A mesterséges intelligencia nehezen tudja reprodukálni a természetben élő különböző személyiségeket. Bár a »standard szerzeteseket« felválthatja az AI, a »egyedi szerzeteseknek« a jövőben is meglesz a helye”.

Az UCA News kérdésére arra vonatkozóan, hogy egy buddhista chatbottól kapott útmutatás valódi spirituális élménynek minősülhet-e, Kumagai azt mondta, hogy ez az egyéntől függ. „Ha egy személy, egy emberi lény vigaszt és útmutatást kap ezen az élményen keresztül, akkor természetes, hogy spirituális élménynek nevezzük” - mondta. „Lehet, hogy nem egy fizikai templomból vagy egy élő szerzetestől származik, de mint eszköz, ha segít valakinek, akkor ez az élmény lehet spirituális”.

Kumagai reméli, hogy a buddhista mesterséges intelligenciát más vallások és filozófiák tanításaival integrálhatja az úgynevezett „Tradicionális Bölcsesség Technológia” keretében. „A buddhizmus aktívan magába foglalta az egyes korszakok csúcstechnológiáit, például a nagyméretű buddhista szobrokat az építészeti mérnöki munka révén, és a szent írások kiadását a nyomdatechnika segítségével” - mondta. „Ennélfogva megengedett a csúcstechnológia bevezetése. Nem világos azonban, hogy a mesterséges intelligencia megengedett-e a buddhizmusban. Lényeges, hogy előre lássuk a kockázatokat és mérsékeljük azokat. A későbbi generációk fogják értékelni, hogy ez jó vagy rossz volt-e”.